A Ming-dinasztia (1368–1644) Kína történelmének egyik legjelentősebb korszakát jelöli, amely a művészetek és a kultúra virágkorát hozta magával. A Ming-korabeli műtárgyak, különösen az agyagszobrok, az udvari művészet és a mindennapi élet iránti mély tiszteletet és precizitást tükrözik. Az ebben az időszakban készült agyag lovak, mint a híres Bácsi Magda gyűjteményből származó Hlinený kôň Ming (24×26 cm), nemcsak dekorációként, hanem vallási és rituális célokra is szolgáltak.

Az agyag lovak a Ming-kor előtti évszázadokból, különösen a Tang-dinasztia időszakából eredő temetkezési szobrok hagyományát viszik tovább. A lovak fontos szimbólumai voltak a kínai kultúrának, hiszen a dinasztiák haderejének egyik legfontosabb alapkövei voltak. A szobrok célja gyakran az volt, hogy az elhunyt életének gazdagságát és társadalmi rangját tükrözzék, valamint biztosítsák számára a túlvilági élet kényelmét és védelmét.

A Ming-korban készült műtárgyakra jellemző volt a részletek finom kidolgozása, valamint az anyagok magas minősége. Az agyag szobrok különösen jelentős helyet foglaltak el a kerámiaművészetben, hiszen az agyag jól alakítható volt és lehetőséget nyújtott a mestereknek, hogy az állatok, mint a ló, anatómiai hűségét és eleganciáját megjelenítsék. A Bácsi Magda gyűjteményből származó Hlinený kôň Ming szobra a kor mestereinek kiemelkedő művészi képességeiről tanúskodik, a ló testének finom megformálása, a szerszámzat részletes megjelenítése pedig a korszakra jellemző precizitást és realizmust tükrözi.

Ez a műtárgy nem csupán egy ló ábrázolása, hanem egy kapocs is a Ming-dinasztia gazdag történelmi és kulturális örökségéhez. A 24×26 cm-es szobor mérete lehetővé tette, hogy a gyűjtők és a művészetszeretők is könnyedén megőrizzék és bemutassák ezt a különleges darabot. Bácsi Magda gyűjteményének jelentőségét tovább növeli az, hogy ezen műalkotás nemcsak esztétikai, hanem történelmi értékkel is bír, hozzájárulva a Ming-korabeli kínai társadalom és művészet megértéséhez.