GESCHICHTE DES SCHLOSSES
Az Öttevényi Földváry-kastély Nyugat-Dunántúl egyik ékköve, mely nemcsak építészeti szépsége, hanem történelme miatt is különleges. Győrtől mindössze 15 km-re, Öttevény községben található ez az épület, amely számos történelmi korszak eseményeinek és a Földváry, valamint a Csáky család dicsőséges és tragikus történetének tanúja. A kastély eredetileg a báró Földváry Miklós által építtetett otthon volt, amely az évek során az ország egyik meghatározó nemesi központjává vált.
A Falu és a Kastély Történelmi Gyökerei
Öttevény nevét először a 13. században említik írásos források, de története jóval korábbra nyúlik vissza, mivel bronzkori településnyomokat is találtak itt. A középkorban Öttevény a Komáromi vár birtoka volt, de a török idők pusztításai során elnéptelenedett. A 19. századra azonban ismét virágzó településsé vált, és ekkor kezdődött a kastély története is, amely az egész falu jelképévé vált az évtizedek alatt.
A kastély építését 1870-ben kezdte meg báró Földváry Miklós, aki szeretett felesége, Kappel Malvina számára tervezte és építette az új otthont. Az építkezés 1972-ig tartott Az épület eredetileg „úrilak” volt, de hamarosan kastéllyá bővítették, amely több generáció otthonául és nemesi központként is szolgált.
ett tényleges döntés.
Földváry Miklós huszártiszt és országgyűlési képviselő volt, aki a korszak politikai életében is meghatározó szerepet töltött be. A kastély elhelyezkedésének köszönhetően a kor politikai elitjének rendszeres találkozóhelyévé vált, és a legenda szerint számos országos ügyben itt születtek fontos döntések.
Miklós és Malvina három gyermeket neveltek fel itt: Elemért, Tibort és Valériát. Földváry Elemér az államtudományok doktora lett, és az Országgyűlés felsőházának tagjaként is tevékenykedett. Tibor, a család másik fia, a sport terén ért el kiváló eredményeket: ő lett Magyarország első Európa-bajnoka műkorcsolyázásban 1895-ben. A műkorcsolya nemzetközi szabályainak kidolgozásában is közreműködött, és ennek emlékét máig őrzi a budapesti Műjégpálya falán található márvány emléktábla.
A Földváry és Csáky család szerepe a magyar történelemben
- Báró Földváry Miklós de Bernátfalva (1840–1914) – A Földváry-kastély építtetője, huszártiszt és országgyűlési képviselő, aki feleségének, Kappel Malvinának építtette az öttevényi kastélyt. Miklós nagy szerepet vállalt a politikai életben, így a kastély fontos találkozóhelyévé vált a kor politikai elitje számára.
- Földváry Elemér (1862–1936) – Földváry Miklós fia, az államtudományok doktora, az Országgyűlés felsőházának tagja, valamint a Pest megyei evangélikus egyházkerület felügyelője. Politikai és közéleti tevékenysége révén nagy befolyással bírt a régióban és a magyar politikai színtéren.
- Földváry Tibor (1863–1912) – Magyarország első Európa-bajnoka műkorcsolyázásban, aki 1895-ben megnyerte a bajnokságot. Emellett a műkorcsolya nemzetközi szabályainak kidolgozásában is részt vett. Sportolói eredményeivel Magyarország első jelentős műkorcsolyázója lett, és máig emlékeznek rá a sportág történetében.
- Földváry-Boér Elemér (1930–1956) – A Földváry család egyik tragikus sorsú tagja, kastély egykori tulajdonosa, író és költő. 1949-ben letartóztatták, majd Kistarcsán és Recsk hírhedt internálótáboraiban raboskodott. Az internálótáborban szerzett tapasztalatairól írt „A kiszolgáltatottak” című regénye fontos irodalmi emlék a kitelepítések és internálások sötét korszakáról. Internálása során Kistarcsára, majd Recskre került, ahol az 1608-as szigorított munkabrigád tagja volt. Recsken éhségsztrájkolt, mert a betegektől elvonták a gyógyszert. A Recski Tábor 1953-as feloszlatása után sem engedték szabadon. Szabadulása után gumigyári munkás, kazánfűtő és erdészetben, fakitermelésen is dolgozott. Fogvatartásáról „A kiszolgáltatottak” címmel írt regényt, ami a recski táborélmények mellett a kitelepítésekkel is foglalkozik. 1956-ban a Margit hídnál csatlakozott a tüntetőkhöz. A Parlamentnél leadott sortűzben súlyos sebet kapott, kórházba került, de menthetetlen volt, mivel a tüdejét és a máját is lövés érte.
- Gróf Csáky Károly (1873–1945) – A Csáky család egyik meghatározó tagja, honvédelmi miniszter volt 1921 és 1927 között. Földváry Valériával kötött házassága révén kapcsolódott az öttevényi kastélyhoz, amely a házasságuk idején jelentős politikai központként működött.
- Gróf Csáky Imre (1882–1961) – Külügyminiszter, aki 1920-ban, majd 1938 és 1941 között töltötte be a külügyminiszteri tisztséget. Csáky Imre a két világháború közötti időszakban jelentős szerepet játszott Magyarország külpolitikájában és diplomáciai kapcsolataiban. A második világháború után külföldre távozott, és Tenerife szigetén hunyt el.
- Gróf Csáky Andor (1896–1977) – A Csáky család azon tagja, aki művészeti érdeklődésével tűnt ki. A Földváry-kastélyban amatőr művészeti alkotásokat készített, köztük egy némafilmdrámát is forgatott az 1930-as évek elején. Művészeti érdeklődése mellett kapcsolatban állt a német és francia filmművészeti körökkel, és a kastélyt kreatív központként használta.
- Gróf Csáky Albin (1841–1912) – Vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki 1888 és 1894 között töltötte be ezt a pozíciót. Politikai tevékenysége mellett a magyar oktatási rendszer reformjában is részt vett, és számos kezdeményezést indított a vallási oktatás és a közoktatás fejlesztésére.
A család nőtagjai is meghatározó személyiségek voltak.
Földváry Valéria lánya, aki a válás után visszavette lánykori nevét, élete során számos társadalmi és kulturális feladatot látott el. A Magyarország háziiparát támogatta, és a háború után segített napközi otthonok és gyermekosztályok létrehozásában. Győri tevékenységei során a helyi női egyesületeket támogatta, és munkásságával hozzájárult a falusi élet fejlesztéséhez, az étkezési szokások modernizálásához és a magyar háziipar fellendítéséhez. Földváry Valéria nemcsak az Öttevényi Földváry-kastély örököse volt, hanem a falujáért és a magyar gazdaság fejlesztéséért tett önzetlen munkája révén kiemelkedő szerepet töltött be közösségében és az országban. Valéria a korabeli arisztokráciától szokatlan módon nemcsak az ország politikai és társadalmi elitjének volt aktív tagja, hanem konkrét kezdeményezéseivel és személyes hozzájárulásával is támogatta a helyi lakosságot és a vidéki gazdaság fellendítését.
Az Öttevényért és a Vidéki Élet Fejlesztéséért Végzett Munkája
Valéria elkötelezetten támogatta Öttevényt és a falusi közösséget. Úgy vélte, hogy a helyi gazdaság fejlődése elengedhetetlen a falu és az egész magyar vidék számára. A falusi lakosságot arra ösztönözte, hogy ne csak alapvető mezőgazdasági termékeket állítsanak elő, hanem kezdjenek el modern és változatos terményeket is termeszteni. Egyik kezdeményezése volt, hogy a falusi lakosok körében népszerűsítette a zöldségtermelést, amely akkoriban ritkaságnak számított Magyarország ezen részén. E cél érdekében rendszeres heti piacokat szervezett, ahol a helyiek felvásárolhatták a friss zöldségeket és gyümölcsöket.
A Magyar Háziipar Fellendítése
Valéria különös figyelmet fordított a magyar háziiparra, amely a vidéki gazdaság egyik fontos alappillére volt. Úgy látta, hogy a vidéki asszonyok és családok számára a háziipari termékek előállítása megélhetést és önállóságot biztosíthat. Éveken át dolgozott azon nem csak Öttevénybe, hanem az egész országba azon, hogy a magyar háziipart – főleg a kézműves hímzéseket, szalmakalap készítést és a kukoricaháncs munkákat – népszerűsítse és fejlessze. Gyakran szervezett előadásokat és bemutatókat, ahol a helyiek megismerkedhettek ezekkel a technikákkal és inspirációt meríthettek belőle.
Emellett rendszeresen részt vett különféle világkiállításokon és nemzetközi bemutatókon, például az 1935-ös brüsszeli világkiállításon, ahol egy magyar pavilont vezetett, bemutatva a magyar háziipar termékeit. Az ő munkájának köszönhetően a magyar kézműves termékek nemcsak itthon, hanem külföldön is népszerűvé váltak, amely jelentős jövedelmet biztosított a vidéki kézműveseknek és termelőknek.
Társadalmi Szerepvállalása és Női Egyesületek
Valéria tevékeny tagja volt a győri MANSZ-nak (Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége), amely egy, a társadalmi és kulturális tevékenységeket támogató női egyesület volt. Célja az volt, hogy a falusi és városi nők közötti kapcsolatokat erősítse, és elősegítse a szociális ellátásban betöltött szerepüket. E szövetség keretében Valéria kiemelt figyelmet fordított az oktatási és kulturális kezdeményezések támogatására, az iskola könyvek kiosztásában, szegénygondozásban és különféle szociális akciók szervezésében is részt vett. Összehozta a különböző felekezeti egyesületek női tagjait, hogy közösen támogassák a közösséget és a rászorulókat.
Gyermekvédelmi Kezdeményezései
A győri kórház gyermekosztályának berendezését is Valéria támogatásával valósították meg. Az első világháború után különféle jótékonysági gyűjtéseket és adományokat szervezett, amelyekből a győri kórház egy új gyermekosztályt rendezhetett be. A gyermekek egészségügyi ellátásának fejlesztése mellett gyermekgondozói és napközi otthonokat is létrehozott a munkásasszonyok gyermekeinek. Ezekben a napközikben lehetőséget biztosított arra, hogy a nők biztonságban tudhassák gyermekeiket, miközben dolgoztak, így hozzájárult a nők munkavállalásának és gazdasági szerepvállalásának növeléséhez is.
Baromfitenyésztés és Agrárinnováció
Valéria a baromfitenyésztés modernizálását is szívügyének tekintette. A Földművelésügyi Minisztérium támogatásával Öttevényen először különleges Rhode Islandi vörös baromfit kezdett tenyészteni, és ezzel igyekezett ösztönözni a vidéki gazdálkodókat a baromfitartás korszerűsítésére. Kezdeményezésének célja az volt, hogy javítsa a Öttevényi termelők gazdasági helyzetét, és növelje a vidéki háztartások önfenntartó képességét.
Öröksége és Hatása a Közösségre
Földváry Valéria tevékenysége nemcsak Öttevényen és környékén, hanem az egész országban is nagy hatást gyakorolt. Innovatív kezdeményezései és a helyi közösségért végzett munkája révén példát mutatott a nemesi családok tagjai számára, hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi jóléthez és a gazdasági fejlődéshez. Szociális és gazdasági munkássága, valamint a női egyesületekben vállalt szerepe révén Valéria egy olyan korszakban ért el eredményeket, amikor a női kezdeményezések és a vidéki gazdaság modernizálása még nem volt elterjedt. Öröksége és hatása máig emlékezetes maradt a magyar vidéki élet és gazdaság történetében.
A Kastély Jelentősége
A Földváry-kastély az idők során a magyar kultúra és nemesi életforma szimbólumává vált. Bár a család sorsa nehéz időket hozott, a kastély falai között őrzött emlékek, a fényképek és a levéltári dokumentumok még mindig emlékeztetnek a múlt fénykorára. A Földváry-kastély mára az Öttevényi közösség kulturális örökségének része, bár sokáig romos állapotban volt, az épület évtizedekig szenvedett a karbantartás hiányától, és a falak közé szorult múlt emlékei az idő múlásával egyre halványulnak. Az egykori pompás kastély állapota sokáig szimbolizálja a magyar nemesség sorsát, amely a történelem viharai közepette elvesztette otthonát és hatalmát.
Az Öttevényi Földváry-kastély története azonban nem merül feledésbe. A levéltári dokumentumok és a családi visszaemlékezések lehetővé teszik, hogy megőrizzük a Csáky és Földváry család emlékét, akiknek élete, sikerei és hányattatásai egyaránt hozzájárultak a magyar kultúra és történelem gazdag szövetéhez. Az újabb generációk számára a kastély és a család története egyaránt tanulság és inspiráció, amely a múlt értékeinek megbecsülésére és az értékek megőrzésére sarkall.
A Csáky Házasság és az Örökség
A Földváry család történetének következő jelentős fejezetét Valéria lánya írta, aki 1895-ben hozzáment gróf Csáky Károlyhoz, Magyarország akkori honvédelmi miniszteréhez.
A Csáky és Földváry család kapcsolatai révén a kastély falai között neves politikai és közéleti személyiségek fordultak meg, beleértve gróf Csáky Imrét és gróf Csáky Istvánt, akik mindketten külügyminiszteri tisztséget töltöttek be Magyarországon. A kastély politikai befolyásának köszönhetően a kor neves közéleti szereplői is látogatást tettek Öttevényben, ahol informális találkozókra és fontos tárgyalásokra is sor kerülhetett.
A kastély vendégei között gyakran megjelentek a magyar arisztokrácia tagjai, köztük a Földváry és Csáky család más rokonsági kapcsolatok révén is neves látogatókat fogadott, például az Esterházy, Pálffy és Batthyány család képviselőit. A vendégek között voltak politikusok, tisztek és értelmiségiek, akik számára a kastély egyfajta közösségi és kulturális központként szolgált.
A két világháború közötti időszakban gróf Csáky Andor, aki Valéria fia és Csáky Károly honvédelmi miniszter unokája volt, is birtokolta a kastélyt. Csáky Andor ismert amatőr művész, aki filmkészítéssel és fotózással foglalkozott, és az 1930-as években egy némafilmdrámát is forgatott a birtokon. Ekkor a kastély művészeti központként is funkcionált, ahol amatőr színészek és filmkedvelők fordultak meg, sőt a német és francia filmművészeti körökkel is kapcsolatban állt. Andor fiatal éveiben költészettel és közgazdasággal is foglalkozott, majd a fotózás és a filmkészítés felé fordult az érdeklődése. Az 1930-as évek elején Andor a némafilmkészítés úttörői közé tartozott Magyarországon. 1931-ben kétfelvonásos némafilmdrámát forgatott a kastélyban, amelyben színi növendékek és a kastély alkalmazottai is szerepeltek. A gróf kapcsolatai révén a német és francia filmiparral, sőt, az amerikai filmszövetséggel is konzultált, miközben saját filmjét tervezte. A Kastélyt a háború előtt nem sokkal a Kuster család vásárolta meg.
Kuster család története
Kustler Emil és felesége Terézia egy tehetséges vendéglátós dinasztia volt. Ők üzemeltették Győrben a belvárosban a a Baros úton a mai Mc’Donalds helyén a Hungária Kávéházat. Fiúk üzemeltette az abda felé vezető úton a Soproni elágazásba a mai Disco helyén Akkor működő paprika csárdát. A Földváry kastélyt azzal a szándékkal vásárolták meg, hogy Kaszinót létesítenek benne, a fényűző nagyrátörő terveket az Oroszok bejövetele és az államosítás vágta félbe. Kustlernénit kitelepítették a kastélyból, a pálmaház mellett építettek számára egy szoba konyhás komfort nélküli házat és kecske tenyésztéssel próbált megélhetéshez jutni, méltatlan körülmények között, akkoriban mint dolgozó osztály ellenség.
A Kastély és a Család Hányattatásai a 20. Században
Az 1945-ös államosítás drámai fordulatot hozott a kastély életében. Az orosz megszállás során a birtokot elvették a családtól, és a kastély bútorait kisorsolták a helyiek között, így a belső terek elvesztették eredeti, elegáns megjelenésüket. Az épületben a háború idején hadikórház üzemelt. A háború után szükséglakásokat alakítottak ki, ahol ideiglenesen helyi lakosok éltek. Az államosított kastély számos más funkciót is ellátott: helyet adott egy patikának, nővérszállásként működött, majd a közeli gyár dolgozói számára gépállomást, valamint pártirodákat és egyéb hivatalos helyiségeket alakítottak ki benne. Az új funkciók és az állandó átalakítások miatt az épület állaga folyamatosan romlott, és elvesztette eredeti, történelmi jellegét. Az őskert nagy részét felparcellázták, és ingyen szétosztották, ami gyökeresen megváltoztatta a kastély környezetét és az Öttevény közösségéhez való viszonyát.
A Csáky család és a Földváry leszármazottak nagy része kénytelen volt külföldre menekülni, mivel az új politikai rendszer nem biztosított számukra helyet és lehetőséget hazájukban. Földváry-Boér Mária, a család egyik tagja, visszaemlékezéseiben megemlítette a család viszontagságait, köztük fiának, szomorú sorsát, akit az orosz megszállás során hurcoltak el, és végül vérhas következtében elhunyt. Egy másik családtag, Elemér, az 1956-os forradalom alatt vesztette életét, miután éveket töltött internálótáborokban.
Vagongyár majd az ÉDÁSZ Rt. Tulajdonába Kerülés
Először a vagongyár, majd 1988-ban az épület az ÉDÁSZ Rt. (Észak-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság) tulajdonába került, és ez egy új korszak kezdetét jelentette a kastély számára. Az ÉDÁSZ komoly felújítási munkálatokat indított el, és négy év alatt, gondos munkával igyekeztek helyreállítani az épület eredeti állapotát. Az egykori kastélyból egy modern, háromcsillagos szállodát alakítottak ki, amely a közösségi és turisztikai élet központjává vált a régióban. A kastély szállodaként való újranyitása lehetőséget adott arra, hogy ismét látogatók érkezhessenek az épületbe, így a helyi közösség és a turisták újra felfedezhették az épület történelmét és szépségét. A kastély egy ideig aztán kézen közön ment, sokan üzemeltették és tulajdonolták, megpróbálták széppé varázsolni és hasznosítani.
NAPJAINKBAN...
A kastély később a világhírű szlovák teniszező, Daniela Hantuchová tulajdonába került. Hantuchová nagy gondot fordított a kastély állagának megőrzésére és fejlesztésére, és törekedett arra, hogy az épület méltó módon képviselje a történelmi jelentőségét. A kastély iránti személyes elkötelezettsége és odafigyelése révén Hantuchová sokat tett azért, hogy az épület ne szenvedjen további károkat, és megőrizze vonzerejét, ebben az időszakban lett a kastély 4 csillagos szálloda. Sajnos őket a Covid járvány söpörte el. A kastély gyakorlatilag csődbement, csipkerózsika álomba süllyedt, a természet teljesen átvette a hatalmat az épület és a maradék őspark felett.
2023 májusában a győri Matusz család vásárolta meg a kastélyt, és újabb nagy lépéseket tettek annak érdekében, hogy az épületet újra a régi fényében ragyogjon. A Matusz család teljes körű energetikai és belsőépítészeti felújítást hajtott végre az épületen, hogy modern és fenntartható módon működhessen. A kastély összes burkolata cserélésre került, mindenhol Versace burkolatokat és Roberto Cavalli tapétákat kapott az épület. A kristály csillárokat az Olaszországi Muránóból hozatták és aukciókon vásárolt bútorokkal korhűen újra berendezték a kastélyt. 2024 áprilisában nyitották meg a kastélyt a nagyközönség előtt, amely így újra kulturális és turisztikai központként szolgálhat. A felújításnak köszönhetően a kastély ma már méltó módon képviseli a Földváry és Csáky családok örökségét, és látogatók ezreit vonzza, akik érdeklődnek a magyar történelem és a nemesi kultúra iránt.
A kastély azóta számtalan kulturális és turisztikai eseménynek adott otthont és a régió esküvő központjává nőte ki magát. Számtalan ifjú pár jön fogózkodni mind a négy évszakban a kastélykertbe és az Ódon épület falai közé. A Kastély bővült egy hatalmas rózsakerttel és egy Aquvaponia teleppel, megőrizve az elődök hagyományát a falusi innováció terén.
Die Geschichte des Dorfes Öttevény und des Schlosses Földváry ist seit Jahrhunderten eng miteinander verwoben und stellt für die Dorfbewohner eines der wichtigsten Elemente des lokalen historischen Erbes dar. Die Einwohner sind stolz auf ihre Vergangenheit und bewahren weiterhin den historischen Geist des Ortes.
